A szervezetfejlesztés (angolul: organization development, OD) a szervezet teljesítményének és versenyképességének fokozását célzó, tervezett vállalati tevékenység. Tervszerű és a vállalat egészét érinti. A vezetőség részéről indul, tudatos beavatkozásokat használ.
Széles körben hivatkoznak Richard Beckhard, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) egykori professzorának definíciójára, amelyet “A szervezetfejlesztés stratégiája és modelljei” című könyvében publikált először. A meghatározás szerint a szervezetfejlesztés:
Egy másik fogalom meghatározás, amely jól összefoglalja a szervezetfejlesztés lényegét Dr. Simonics István 2015-ös “Vezetési kompetenciák fejlesztése a szakmai tanárképzésben” című könyvében olvasható. A definíció szerint az alábbiak állapíthatóak meg a szervezetfejlesztésről.
.jpg)
“A szervezetfejlesztés a szervezeteket és a bennük tevékenykedő embereket érintő, hosszabb távra szóló, az egész szervezetet átölelő fejlesztési és változtatási folyamat. Ez a folyamat az összes érintett közvetlen részvételén és gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul. Célja a szervezet teljesítőképességének, hatékonyságának, és a munka minőségének egyidejű javítása.”
A fenti definíciók összegzéseként megállapítható, hogy a szervezetfejlesztés tudatos, tervszerű, a szervezet minden szintjére kiterjedő folyamat, azzal a céllal, hogy a szervezeti működést felülvizsgálja, a fennálló hibákat azonosítsa, korrigálja és a hatékonyságot fokozza.
Ahogy a fenti meghatározásokban is olvashattad, a szervezetfejlesztés célja a szervezeti versenyképesség, adaptivitás és teljesítmény javítása. Ez a vállalati gyakorlatban azt jelenti, hogy a szervezetfejlesztési módszerek alkalmazásával azonosíthatóak és fejleszthetőek szuboptimális:
A szervezetfejlesztés előnyei közé sorolhatjuk az alábbiakat:
[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version="4.9.11" _module_preset="default" global_colors_info="{}"]
Ebben a fázisban kerülnek meghatározásra az elérni kívánt célok. Fontos, hogy ilyenkor reális, elérhető és a tágabb vállalati tervekkel harmonizáló célokat határozzunk meg. Ilyen célok lehetnek az alábbiak.
Példa: Ilyen cél lehet például az e-kereskedelmi csatorna kiépítése egy eddig kizárólag offline értékesítést folytató vállalat esetén.
A célok meghatározását követően fontos, hogy a vállalat aktuális állapotát felmérjük. Erre azért van szükség, mert a szervezetfejlesztés során alkalmazott változások csak akkor értékelhetőek, ha referencia pontként rögzítjük a korábbi állapotot. Ilyenkor több fajta elemzési eszköz alkalmazható. A választott diagnosztikai modelleket az első lépésben meghatározott célhoz érdemes igazítani. Ilyen eszközök lehetnek:
Példa: A SWOT elemzés alkalmazásával a vállalat megállapíthatja az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és fenyegetéseket. Mivel a konkurens vállalatok mindegyike rendelkezik online értékesítési csatornával, így ennek hiánya a gyengeségek közé sorolható. A digitális értékesítési csatorna kiépítése pedig a lehetőségek közé.
Miután kész vagyunk a szervezeti diagnózis elkészítésével, következhet a stratégiaalkotás. Ennek a fázisnak a célja, hogy a jelenlegi állapot és a jövőben elérni kívánt állapot közötti utat kijelölése.
Példa: A stratégia tartalmazza, hogy milyen szervezeti módosítások végrehajtására van szükség, a projektfelelőst, a részfeladatok végrehajtásáért felelős egyéneket, határidőket és egyéb szükséges információkat.
Ebben a szakaszban implementálják a stratégiában lefektetett lépéseket. A megvalósítási szakasz kulcsfontosságú, hiszen a korábbi tervezés gyakorlatba ültetése vezet az elérni kívánt változáshoz.
Példa: Mivel nincs belső képesség a webfejlesztési és online marketing feladatok ellátására, így a vállalat alapos szűrést követően, megbíz egy ügynökséget a webshop fejlesztésével és a szükséges digitális marketing feladatok ellátásával.
A köztes mérés lényege, hogy már a beavatkozási szakaszban érzékelhető vállalati szempontból fontos változások is rögzítésre kerüljenek. A potenciális hibák észlelése segíthet a stratégia módosításában.
Példa: A vállalat közösségi média felületein megosztja, hogy hamarosan online is elérhetővé teszi termékeit és egy email lista feliratkozási lehetőséget nyújt az érdeklődők részére. A feliratkozók magas száma indikálja, hogy az online vásárlás a célpiac számára fontos.
A visszamérés célja, hogy a beavatkozások által okozott változás eredményét kvalitatív és kvantitatív mérési eszközökkel vizsgálja, értékelje és a szükséges változtatásokat kijelölje.
Példa: A webshopon az értékesítési volumen a vártnál szignifikánsan alacsonyabb. A szükséges visszamérés elvégzését követően kiderül, hogy a webshop menedzsmenttel foglalkozó és az offline értékesítésért felelős munkatársak között kommunikációs probléma lépett fel. A szükséges stratégiai módosítás a kommunikációs folyamatok javítása. Amelyre kiváló eszköz lehet a Blue Colibri App, amely egyszerű, gyors és azonnali kommunikációs lehetőséget teremt a szervezet egészében. A munkavállalók akár a saját eszközeiken is tudnak kommunikálni. Hatékony megoldást jelent a vállalati e-mail címmel és/vagy számítógéppel nem rendelkező kollégák elérésére is.